Oldalak

2011. március 25., péntek

84. lépés: Meg vagyok győződve

 
 
Miért tartott ki  Edison az izzó feltalálásáig  a sok száz sikertelen kísérlet után is? Miért találta meg KK a kavicsos tengerparton az „elveszett” kocsikulcsot, amit a gazdája már elsiratott? Miért találja meg egyik ember a szekrényben azt, amit egy másik ugyanott hiába keres? Miért talál oda egy helyre az egyik és miért téved el, és adja fel a másik? Két oka biztosan van ennek. Az első és elengedhetetlen ok az, hogy akinek sikerül, az meg van győződve arról, hogy az lehetséges. Lehetséges feltalálni, megtalálni, odajutni, elintézni. Meg van győződve, hogy lehetséges, hogy ott van az, még akkor is, ha nem látja meg elsőre, hogy van út oda, ahova el szeretne jutni. A másik ok meg az, hogy beleteszi a szükséges munkát, megadja az árát. De beszéljünk ma csak az elsőről, bár a második is „megér egy misét”. 

Hihetetlen nagy élmény volt számomra, amikor megérettem, hogy mennyire befolyásolják életünket a  - ki tudja honnan összeszedett, ránk ragadt - meggyőződéseink. A legtöbb meggyőződésünkre az a jellemző, hogy sarkigazságként kezeljük őket, annak ellenére, hogy soha nem gondoltuk végéig, nem vizsgáltuk meg a valóságtartalmukat. Mert ez „így van!”, és kész. Honnan vesszük, hogy így van? Mert egyszer a nagymamánk, az apukánk, a barátnőnk ezt mondta? Ez volt a hatodikos tankönyvben a szép színes kép mellett? Megírta az újság? Bemondták a tévében? Mert mióta világ a világ így gondolják az emberek? 


Persze, elképzelhetetlen lenne az életünk sarkigazságok nélkül. Nem tudnánk rendesen gondolkodni, szervezni az életünket, ha nem lennének meggyőződéseink. Ha mindig mindent meg kéne vizsgálnunk, átgondolnunk mielőtt bármit csinálunk, akkor pillanatok alatt káoszba fordulna az életünk. Tehát a meggyőződések szükségesek, ám vannak nagyon haszontalanok, de vannak károsak is.Vannak olyanok, melyeknek megállják a helyüket, és vannak olyanok, melyek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal.
 
Az testtömegünk alakulásával kapcsolatban hihetetlenül sok alaptalan meggyőződés vezérli a cselekedeteinket, és ahhoz, hogy meg tudjuk változni ezen a téren, döntő fontosságú, hogy ezeket szemügyre vegyük, kirostáljuk, átgondoljuk, átformáljuk. 

Itt van például számomra a legdurvább meggyőződés: a sokszor keveset elv. Miért hisszük, hogy ez jó? Miért lenne ez jó? Mert olyan sokan, olyan régóta mondják? Azért, mert valaki egyszer azt találta ki, hogy ha az ember állandóan eszeget, akkor nem éhezik meg.No, és...?


Aztán van itt még jó néhány ilyen dolog, amiről meg vagyunk győződve. Én is felsorolhatnám a saját ilyen tartalmú meggyőződéseimet, de megvan mindenkinek a maga gyűjteménye ezekből. Érdemes erre egy kis időt fordítani. Miért gondolom erről vagy arról a szokásomról, hogy ide vagy oda vezet?
Az egyik legerősebb meggyőződésem, hogy ezeket a meggyőződéseket, melyek kapcsolatosak a testünk formálódásával érdemes átgondolnunk. Mert még az is lehetséges, hogy van köztük igazság, de az is lehet, hogy ami rám igaz, az nem igaz a másik emberre. 

Aki meg van arról győződve, hogy képes elérni az egészséges állapotot, annak van esélye, hogy ezt elérje, aki az ellenkezőjéről van meggyőződve, annak pedig arra.  

Én  kőkeményen meg vagyok győződve arról, hogy mindenki képes megtalálni azt az  állapotot, melyben egész-ségesenk érzi magát,  mert az a megingathatatlan meggyőződésem, hogy Isten nem teremt selejtet, és a természet úgy van megalkotva, hogy ha biztosítjuk  a "rendeltetésszerű"  működési feltételeit, akkor az tökéletesen fog működni.) Tehát az én meggyőződésem, hogy van utunk az egészséges élethez, így van utunk az ideális testsúlyhoz is. És ha létezik odavezető út, és eléggé motivált vagyok rá (eléggé akarom és beleteszem a munkát), akkor ezt az utat meg is tudom találni, és végig is tudok rajta menni.  

 

Zöldségnapra

A múltkor ízlett a gersli, és kíváncsi vagyok, mit hogyan lehet kihozni belőle. Most egy olyan ételt készítettem, mely hidegen jó. Hogy elvigyük-e magunkkal hidegebédnek, azt nem feltétlen ajánlom, mert igencsak hagymaillatot áraszt, de akit ez nem zavar… 

Hagymás gersli


Hozzávalók: 10 dkg gersli, 5 dl víz, 1 sárgarépa, 1 fej lilahagyma, 3-4 szál sarjadékhagyma, fél csokor petrezselyemzöldje,  5-6 levél medvehagyma, 4-5 ecetes hagyma, 1 kanál olaj, 1 kanál balzsamecet, 1 kávéskanál méz, só, bors, (1 ecetes cseresznyepaprika).
Elkészítése: A gerslit beáztatjuk egy éjszakára. Majd sós vízben megfőzzük. Hagyjuk kihűlni, összekeverjük az olajjal, ecettel, mézzel, borssal, az apróra vágott hagymákkal, petrezselyemmel, lereszelt sárgarépával.


A 87. lépésben érdemes számbavenni, hogy milyen meggyőződéseink vannak a meghízással, lefogyással, az ideális testsúllyal kapcsolatban. Miből gondoljuk hogy ezek így vannak?

Holnap folytatjuk.

2 megjegyzés:

  1. Koszonom ezeket a biztato sorokat! :-)

    En is megtapasztaltam, hogy mennyi "butasag" kering szajrol-szajra mindenfele temaban, de amikor a valos eletben megvizsgaljuk a dolgokat, kiderul, hogy hamis a kep!
    Nem szabad mindig, mindent elhinni. Egy pici igazolast azert varjunk el, nehogy a tevhitek csapdajaba keruljunk.

    Kellemes hetveget Mindenkinek! :-)

    VálaszTörlés
  2. Ircsike, neked is nagyon szép hétvégét! :)

    VálaszTörlés