Oldalak

2010. augusztus 31., kedd

Szilvalekváros bukta


Sütni nem olyan nagyon szeretek. Talán azért mert ahhoz pontos receptkövetés kell és türelem. De azért néha sütök azért. Csak nem lesznek annyira szépek a sütikéim, amivel büszkélkedni lehetne mint pl ma a bukták. De azért nagyon jók lettek ám, ha nem is sikerült egyformára csinálom őket. :)

Ja, és saját szilvalekvárral készült.

Hozzávalók: ½ kg liszt, 2 tojássárgája, 3 dl tej, 6 dkg vaj (margarin, zsír)a tésztába + kb. 6 dkg a olvasztott vaj vagy zsír a kenéshez, 5 dkg cukor a tésztában + kb. 5 dkg porcukor tálaláskor, csipetnyi só, 2 dkg élesztő, 25 dkg lekvár a töltéshez.

A tejet meglangyosítjuk, beletesszük a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, és hagyjuk felfutni. Felolvasztjuk a 6dkg vajat, átszitáljuk a lisztet. A liszt közepébe egy mélyesést készítünk, ebbe öntjük a cukros tejet a benne felfutott élesztővel). A lisztre tesszük a sót (az edény falához közel szórjuk a sót, hogy ne érintkezzen közvetlenül az élesztővel.) Az egészet fakanállal vagy géppel jól összedolgozzuk. Hozzáadjuk az olvasztott vajat, és addig keverjük, hogy a tészta hólyagos legyen. Letakarjuk, és langyos helyen egy órát kelesztjük. Lisztezett deszkára kiborítjuk, gyengén átgyúrjuk, kb. 0,5- 1 cm vastagra kinyújtjuk, 8-10 cm-es négyszögekre vágjuk, közepébe szilvalekvárt teszünk, és összecsavarjuk.

(Én nem összecsavarni szoktam a buktát, hanem kis batyut formálok belőle, és úgy fogom össze először a négy sarkát, majd a négy kis csücskét, hogy ki ne folyhasson belőle a lekvár. Aztán az összefogott résszel lefelé teszem a tepsibe. )

Kivajazott tepsibe egymás mellé helyezzük, tetejét, oldalát olvasztott vajjal megkenjük,

½ óráig kelesztjük, és közepes forró sütőben sütjük.

Sütés után deszkára kiborítjuk, de csak tálaláskor szedjük szét a buktákat. A tetejét porcukorral meghintjük.

U.i. A recept szerint vajjal, margarinnal vagy zsírral lehet készíteni ezt a buktát. Szerintem vajjal érdemes. Igaz, hogy a vaj legdrágább, de nem drágább annyival, mint amennyivel jobb lesz a bukta, ha a vajat választjuk.

Én nagyon vajpárti vagyok. A vaj nagyon sokat hozzáad az ételek finom zamatához. Azt is érdemes megfigyelni, hogy mennyire sokat számít a végeredménynél az alapanyagok minősége. Amikor nagyon szorult anyagi helyzetben él az ember (azt hiszem, sokunk életében volt erre példa), amikor az számít elsősorban, hogy elegendő legyen az étel a létfenntartáshoz, akkor persze célszerű a gyengébb minőségű, s ezért olcsóbb alapanyagot választani. Ha azonban 60 forint árkülönbözet belefér egy tepsi buktánál, (és elvi akadálya sincs) akkor érdemesebb a vajat választani.

Aki az eMpszi karcsúsító étrendjét követi, tésztanapon desszertként nyugodt szívvel ehet egy-két buktát. :) (Jóllakni persze érdemes előtte valami jó kis salátával, hogy a kalóriasűrűség napi átlaga is helyen legyen. )

3 megjegyzés: